« 2008-06 | kezdőlap | 2008-08 »

Thursday, July 24, 2008

illatemlék

ülök a helyemen, dolgozom. egyszercsak beleillan az orromba az a régi menzakaja illat, óvódából. az a jellegzetes vajaskenyér-citromostea illat. kívülről hószín, hószag szűrődik be. hiányzik...

10:47 Permalink | Comments (2) | Email this

Wednesday, July 23, 2008

híradó


podcast


There's blood in my mouth 'cause I've been biting my tongue all week
én a számat tépkedem. egyfolytában. már fájósra tépkedtem.

I keep on talkin' trash but I never say anything
háthát. ilyen ez... makogás.

And the talkin' leads to touchin'
and the touchin' leads to sex
and then there is no mystery left
no comment. cseresznye. a talkingon múlik.

I know I'm alone if I'm with or without you
but just bein' around you offers me another form of relief
ez már csak ilyen. van létjogosultsága az önkínzókörömnek.

When the loneliness leads to bad dreams
and the bad dreams lead me to callin' you
and I call you and say "C'MERE!"
nahát. a lonelinesst pedig nem kivédhető.

'Cause you're just damage control
for a walking corpse like me - like you
ennyi macskakörmöt! láthatatlan valamit, amitől. átlátszók vagyunk. átnézünk egymás szemén, ami mögött ott a behúztott a függöny. hogy ne lássunk be. neither me, nor you.

'Cause we'll all be
Portions for foxes
megint a rókás dolgok...

There's a pretty young thing in front of you
and she's real pretty and she's real into you
and then she's sleepin' inside of you
tükör. nyitott szem, nyitott függöny.

and the talkin' leads to touchin'
then touchin' leads to sex
and then there is no mystery left
nincs talking.

And it's bad news
I don't blame you
I do the same thing
I get lonely too
mérisne bazzeg? jószívű kínlódások.

And you're bad news
My friends tell me to leave you
elrángatnak. megkötöznek.

That you're bad news
Baby you're bad news
and you're bad news
I don't care I like you
and you're bad news
I don't care I like you
I like you
I don't care I like you
I like you

20:55 Posted in belül | Permalink | Comments (0) | Email this | Tags: mm, szinkronhang

donnerwetter

kiül a vihar. elnézést kérek, hogy ennyire kiül a viharom. szakad, fúj, ahogy az van. igazodik mindig. a kavargó érzés a hasamban meg tényleg nem az éhség... pedig annyira reméltem, hogy csak az. de nem az. retyerutya. dingdong-diridongó.


hol napfényfaló, hol harmathintő.

bóbita-bóbita bazmeg.

 

14:57 Permalink | Comments (0) | Email this

láng-ész

valamit rendeznem kellene már a fejemmel. csapódnak bele a gondolatok-elméletek-teóriák-filozófiák innen-onnan, de lehet tudni a származásukat. aztán egyszercsak eszembe jut az egyik filó, vagy dallam, vagy valami cikkanat, és nem tudom a honnanságát, csak pislákol. pedig annyira kell olyankor, hogy kimondta, holhallottam, holláttam, hololvastam. van, amikor a milyenségét nem tudom. az bosszantóbb, mert a honnansága visszakövetkeztethető a megélés utáni körülnézéssel. így, ha felidézem azt az érzéssekl összekapcsolt környezet, akkor a honnan is belobban. most meg van egy dallam, aminek cikkanatai vannak meg a fejemben, féleségmorzsák, pedig tudom, hallottam már nem egyszer, s mégsem valósul bele a fejembe az egész. pöffesztő.

13:36 Permalink | Comments (0) | Email this

láz

lázas érzésem van. a fejemben. lázongok mindenhogyan. lázong az egész testem, a lelkem, a szívem, az agyam, a kezem, a szám, a szemem, az orrom, a fülem. megint mintha azt venném észre, hogy mászik elő a kisördög meg a kisangyal a két vállamra. bizonyára...

12:16 Permalink | Comments (0) | Email this

Tuesday, July 22, 2008

in a shape of an L on her forehead.

mit tudok szenvedni! hihetetlen.

mennyire gyorsan észheztérek! másnap. vagy még aznap. pedig nem is akartam... de elszállingóztak a csellengőim. folytatni lett volna jó. folyatni tovább. a bort. és ezért akartam teleszólni, hogy merre. volt bennem: "kéne, de aztán mégse, kéne, de aztán nem... ti-li-li-li-limm-limm-tölölő-lölölő..." ígyhát nem is lett. baj? honnan tudjam. hiány? demégmennyire. keser? rettentően. kuszál? deméghogy.


nemhogy én ragaszthatnám át az egybenvagyok-cetlit, még rám ragasztódik a zűrzavar-cetli. naszép.

in a shape of an L on her forehead.

hogy bírjátok ti ezt nézni?

valaki lelőhetne már.

13:30 Permalink | Comments (0) | Email this

b, o, r, s, m, e, h, d

én nemtudom, hogyan lehetséges ez, ugyanis nem voltam gépnek közelében sem ennyi órakor... lehet, hogy valaki ráhekkelt a címemre, nemtudom.
ennyi órakor a városban voltam, mert ágó és márti megmentettek a hazamenéstől, javasoltak egy beshodrom koncert, én meg hagytam magam ringani velük.
elmentünk tehát a römerbe, borulni, cigizni, csacsogni. megalakítottuk az önkínzókört, amin egész hétvégén agyaltam, hogy mekkora lenne már. úgyhogy bedobtam az ötlet, és megvalósítottuk. és tényleg mekkora :) első ülésünket meg is tartottuk alakulásunk örömére, s hogy lássuk, milyen hatékonyan is működik rögtön kis egyletünk. borospohár-öngyújtó-gongszóval megnyitottuk a sirám-áradat, én, gong, majti, gong, ágó, elsirámoltuk magunkat, majd gong, és kötetlen beszélgetést folytattunk, mit csináljunk este. szkafander és pillangó.

közben egy más asztalnál felfedeztünk egykori régiarc jóembert, fogadott bátyámat, aki eltűnt az éterből. folytatódott a kötetlen, érdeklődés mindenkiről.

aztán szkafander és pillangó nézés, érezés. szétrakott picit engem, meg össze is. fura az, kellemesen fura.

felvegyültünk-kavarogtunk a pincemoziból, mert az olyan vegyülés volt. jóféle belső vegyülés, vissza a külvilágba bele, ki.

aztán zúztunk beshodromra. az teljesen rendben van az a zene és tánc és hangulat. híd, víz, part, várfal, emberek.

vége, tánczene, táncakármicske.

menés fel a városba, csellengeni még. hát a szembenépségben? naná.

mikkamakka.

dibb-dobb, dibi-dobi. :)

akartam megint, annyira akaródzott még több idő, megint, de nem. ágóék elrángattak. azt hiszik, az a jó nekem. pedig hát azt nem tudhatjuk. de az esélyt is elvették. meg tudom érteni őket, hogy miért. mert azt hiszik, hogy mivan. pedig ez nem szükségszerű egyáltalán. komolyan.


szeretem őket, de tegnap nagyon haragudtam rájuk. megkötöztek. telefonálni sem engedtek. smst se. lehet, hogy így jó, nemtudomnemtudom. lehet, hogy nem.

utálom ezt. a kurva mostmitcsinálhatot, kivelhollehetet, milettvolnahát.

megzuhantam. csíkos, és szeretem a csíkosat. a hajút is. a magasat is. a szeműt is. az illatút is

hajh.

vacskamati csak nyinnyog magában, olyan picire összegömbölyödve, mint ez az összeaszott kis borsszemecske, ni.

http://starlite.blogspirit.com/media/00/01/22363548b95d9c7e85de7884c5dbf021.jpg
 

(mondd megdezső, miért dobja ki a google, amikor keresek képet egy borsról, beírom, hogy bors, erre kiírja nekem, hogy:

"Kapcsolódó keresések:bors máté"


miért van ezdezső? miért ütközök bele mindig mindenhol? ez irgalmatlan bénasááág. nagy levegő, napfény, víz, csönd, és összecsukhatóó fáák... józanész, mikor kimész, én becsukom az ajtót. ne jöhessél többet újra...)


 

ölelést.

 

11:35 Permalink | Comments (2) | Email this

Friday, July 18, 2008

farkas-bárány

farkaséhes vagyok!

lehet, hogy felfalom magam. a bárányságomat.

13:26 Permalink | Comments (0) | Email this

egy szar napom

hogy tegnap fos napom volt, az nem kifejezés. se nem befejezés. hogy kiderüljön napközben, hogy tökfölöslegesen vagyok, mindennek a teteje. a munkahely csak augusztustól aktuál. marhajó... csak mert táborban voltam, ez a fél hónap töküresen telik majd. hát, majd megpróbálom megint a létrát. szorgalommal. meglestem römert, vittem oda puszikat. meg elfelejtős mesét :P fájósan jó volt. aztán, hogy a fantasztikum folytatódjon, kartonoztam is. jó sokat, össze volt keverve, jött hozzá újabb adag. annyira örültem neki. amikor pedig az volt csak, hogy befejezem a tnapelőtt elkezdettet. hurrá. de ez még mind semmi. mikor már mehetnékje támad az emberlányának, neeem, még várjak csak nyugalommal. főleg türelemmel. cééérna... aztán navégre, mehessek. tekerintettem is, römerbe esmét, hogy bűzrudacskával fölszerelkezzem, mert a tabak bezárt. közben a teleszólás, hogy húzzak haza de irgalmatlan azonnal, mert vihar jő. jójó, de az a bűzrúd még kell. a nézés is. hogynemár. akartam több időt is, magamba belemelengetni valamit, mert fagyhalál van. mesét befejezni, ihletődni, nyugodni, ringani, firkálni. nemlehet! húzzak haza. hát naná, hogy hazahúztam. paripám ázott-fázott búslakodott a fa alatt, megszántam hát, és hazaügettem. mindegy lett volna igazából akárhányórával később elázni. hát ez van. "nembaj-nembaj, jön már Lábmosó Jack, nembaj-nembaj, trallala..." a lábvíznek számtalan új versszaka támadt az esőben, de nem bírom a rögtönzéseket megjegyezni. pedig szarrá röhögtem magamat magamon. na mindegy, legalább Lábmosó Jack hazakísért lóháton. belefolyt az arcom az esőbe jól.


idegesít, hogy megint úgy üldögéljek, úgy mozogjak, úgy éljek, hogy közben rendetlenség van bent. megint, a macska rúgja meg, megint!

gubanc, gönc, bog, csomó, guzsaly, gombóc, kóc, gombolyag, csuhé. beszorult...

százötven kiló vagyok, és reszket a gombolyag bent, mocorog, icereg-ficereg, nem bír nyugton maradni. éhezik. hát most mit csináljak? fondorlódom, de nem vagyok elég szabad most, az agykapuimba görcsösen kapaszkodom, s így nem tárhatja ki magát, hogy szabadon jöjjenek-menjenek. minek ragaszkodom? nem túl korai ez? mindig ez van! unom már. rossz lesz tőle. nemjó. mitcsináljak? de ha meg nem, akkor meg a másnak nemjó az. vagy? nem bírok biztos lenni, nem tudhatom, mi kell. nem is érdekel mostmár.


vagyok ami vagyok, hirdetési célú társadalom!

13:25 Permalink | Comments (0) | Email this

Thursday, July 17, 2008

béget

bégetek csak. itt magamban, csendesen.

bé!

mint egy kisbari, aki lemaradt a nyájtól. elfáradt a menésben, és kicsit le kell feküdnie édesdeden a harapnivalóan zöld fűbe. s a többi bárány nem várja meg. látják, h lemaradt, vissza-visszanéznek, de nem mennek vissza érte...


bégetek csak.

a pásztor észrevesz. közeleg már botostul, szűröstül. kibukkan a kalapja a domb mögül, s egyre nő az alakja.

bégetek.

jön a pásztor, rámnéz jól, s elmosolyodik. lekuporodik, és gyengéden körülöleli a fehérbundás testecskét, óvatosan felemeli az ölébe. egymás szemébe nézünk, s elindul a nyáj felé.

már nem bégetek.

14:05 Permalink | Comments (0) | Email this

Wednesday, July 16, 2008

egy pár kerék

ma biciklivel jöttem végre dolgozni, fantasztis volt. fogalmam nem volt, hogy milyen útvonalon megyek majd, gondoltam elindulok, ameddig tudom, ott meg majd szétnézek, ki merre. hát, fantasztis volt!

szeretek biciklizni, szeretem a bringa szabadságát, szeretem, hogy bioenergiával működik, és nem kell úgy rákölteni, meg fenntartani mint ahogy az egy autónál van. szeretem, ahogy surrog, ahogy kerreg, ahogy pattog, az enyém még csilingel is, mert az a buggyant időszámításunk előtti csengő szórakozik minden bukkanónál :)
és a csészényi hídon sem olyan gáz átmenni, kellemes lanka. akkor csak gyalog szar :P meg mondjuk amikor bicajjal jönnek szembe nénik-bácsik, és villanyoszlop is következik éppen, akkor az móka. egyébként meg tökjó, lehet gyorsan menni mindenhol. idegesítő azonban, hogy a dohányzást titulálják ártalmasnak és rákkeltőnek, meg minden franc, miközben a városon áttekerés közbeni ólomnyelés, és benzingőz, és további kipuffanó miegymások gondolom tök természetes velejárói az életnek és a levegővételnek... hanem? de ez még a jobbik eset. mert pl pesten alapjáraton nem kapok levegőt. mondjuk ott még nem is próbáltam biciklizni... de szerintem fel is ér az egy kamikaze-művelettel!

hát, ki légyen most, aki bringáz vélem? bringázzon velem. egy hétvégén elmennék pápára gőzpöfögészetileg, s onnan rókapusztára páros kerekekkel. terepszemlére, erdőjárásra. jöjjön velem vki lécci! van már hip-hop-sátor is szöllőéknél.

aah, annyira nem vagyok itthon, hogy folyton mehetnékem van. itt a mh-n tök gépiesen csinálom a dolgokat, tök rondán írok, s tök máshol járok. közben dezsővel chatelek, mesét írok, sátorozok a fejemben, mikkamakkával biciklizem a fejemben, csomót gondolok rá, hogy legyen erős. tele vagyok szeretéssel. kiegyensúlyozott a tábor, meg egyáltalán minden körülöttem annyira jel és annyira jó, hogy azt el nem lehet mondani, és nyitott vagyok teljesen, és hozzászólok az emberhez, és érdekel, és hozzáérek, és annyira jó érzés, komolyan mondom! ha mindenki át tudná ezt élni...! árasztom magamból a mindenség jóját és szeretését, hogy bújjon bele a körülöttemlevőkbe is ez a békesség, jóság.

...és bár egykilóvagyok, van azért egy félkilós szívborúm.

13:55 Posted in kívül | Permalink | Comments (1) | Email this | Tags: bicikli, kie, mm, keresés

Tuesday, July 01, 2008

volt nincs

bosszantja az agyam, hogy htm elmehet a voltra, mikor ő is jön a kótába, én meg nem. mármint én a voltra nem, mert a kótába. és átfedés van. pedig már mióta sóvárgok! wááh!

pedig ez milyen lenne már. dehát nem. meg is pukkadhatok, fejre is állhatok!

utálom, hogy ez nyár olyan gáz lesz, amilyen csak lehet. utálom.

most örüljek, hogy már csak 2 hónap van belőle?

meg vagyok halva.

nem tudok semmire se figyelni, meg koncentrálódni, annyira szét vagyok, hogy nemigaz.

túl sokminden cibál.

nem is túlsokminden!

...csak hogy egyszerre akarnak...

nem is akarnak egyszerre!

...csak én akarom egyszerre mindig a mindent. így aztán soha nem lesz semmi.

nem is igaz, valami mindig van!

...ja, csak nem úgy, ahogy elképzelem.

naésaztán! legalább van, te hülye!

najó, de akkor is.

ne puffogj, hülyepicsa!

óvanna, meghúzom magam... csendben figyelem a másokat.

úgy is van. csak ne telhetetlenkedj.

tudom én, hát tudom! ...csak nem olyan könnyű az. ha egyszer egy szeleburdi mindigmindenkell vagyok.

nahátakkor. csak türelem. úgyis ezt a szemüveget választottad. hát légy türelemmel magadnak is!

oké... igyekszem...

 

 

15:40 Posted in kívül | Permalink | Comments (5) | Email this | Tags: kie, mm, szeretés, keresés