szösz

sőt, asszem tegnap, vagy tnapelőtt megnéztem az atlantiszt (a disneyt) és abban meg? kristály lóg a nyakban, kristály ereje védelmez, éltet, satöbbi. najó, hogy ez mese, és pont most gondolkoztam azon, hogy most elkezek babonáskodni, hogy egy tárgyban erő rejlik, és neki tulajdonítom, amit tkp én érzek, vagymi? aztán meg az, hogy igenis lehet egy tárgynak valami valamije, és ha úgy van, vagy szerű, akkor fogadjam el, éljek vele. baj nem lehet, mert nem biztos, hogy az van benne, mint amit gondolok róla, hát legalább kitapasztalhatom, hogy meddig van a tárgy, meddig az én. bár ha belegondolok, rossz valamije is lehet egy tárgynak, és akkor az veszélyes lehet a tapasztalójára, de ez a medál biztos nem rossz. biztos!